2. Befektetési szempontok

Amikor befektetünk, pénzünk jövőbeli gyarapodása reményében lemondunk azonnali elköltéséről, azaz lekötjük, értékpapírra, vagy egyéb vagyontárgyra váltjuk. Minimális elvárásunk, hogy befektetésünk ne veszítsen értékéből, de leginkább azt reméljük, hogy reálértéke a befektetés ideje alatt nőni fog.

Ha befektetési lehetőséget keresünk, akkor az alábbiakat kell mérlegelnünk:

 

Mi a befektetés célja?

Nincsenek univerzális, „mindenre jó” befektetések! Másképpen kell döntenünk, ha a cél például egy jövőbeli ingatlanvásárlás, vagy egy jövőbeli jövedelem kiegészítés stb.

Mennyi a befektethető pénzösszeg?

A különböző nagyságrendekhez más típusú befektetések közül érdemes választani. 1000 forintért nemigen vehetünk például részvényt, de nem érdemes befektetési jegyet sem vásárolni.

Mekkora hozam érhető el?

A befektetésektől mindenekelőtt azt várjuk el, hogy számunkra hozamot biztosítsanak, amiért lemondunk a pénz azonnali saját elköltéséről. Természetesen azt szeretnénk, hogy a mai pénzünk egy későbbi időpontban is legalább annyit érjen (azaz legalább annyit tudjunk vele vásárolni) mint ma, azaz elvárjuk, hogy értéktartó legyen. Ehhez azonban a hozamnak legalább a mindenkori inflációt fedeznie kell, azaz elvárjuk, hogy a befektetés reálhozamot (a befektetés hozamából az inflációt meghaladó rész) biztosítson számunkra.

A hozammal kapcsolatban még egy fontos dolgot kell megtudnunk: terheli-e adófizetési kötelezettség az így keletkezett jövedelmet Ha igen, akkor ez tovább csökkenti az elért hozam mértékét.

Mennyi időre akarunk befektetni (befektetési időtáv)? Milyen könnyen tehetjük készpénzzé befektetésünket (likviditás)?

Nem mindegy, mikor lesz szükségünk a pénzre, s főleg, ha szükségünk van rá, akkor milyen gyorsan tudunk hozzájutni. Azt ugyanis könnyen beláthatjuk, hogy ha megtakarításainkat egy látra szóló betétbe helyezzük, azt bármikor fel is tudjuk venni. De ha befektetésként mondjuk egy lakást vásárolunk, akkor számolnunk kell azzal, hogy ennek értékesítése, azaz a pénzhez való hozzájutás akár több hónapot is igényelhet.

Mekkora kockázatot vagyunk hajlandók vállalni?

Minden befektetés hordoz magában bizonyos kockázatot, bizonytalanságot. Ugyanakkor ennek mértéke az egyes befektetések tekintetében nagyon különböző lehet, azaz a befektetéskor elvárt vagy beígért hozamot mennyire biztosan tudjuk ténylegesen kinyerni.

Egy fontos tanulság

Sok befektető vallja, hogy a megtakarítások egy részével érdemes nagyobb kockázatot vállalni, de azt is tudja, hogy nem szabad minden pénzt „egy lóra feltenni”. Egy angol mondás ezt úgy fejezi ki, hogy „ne tegyünk minden tojást egy kosárba!” Hiszen, ha az egyetlen kosár leesik, akkor minden tojás összetörik! De ha több helyre tettük a tojásokat, akkor remélhetjük, hogy lesz olyan, amelyik épségben megmarad. A befektetések vonatkozásában ezt úgy érthetjük, hogy hasznos lehet, ha a pénzünket megosztjuk többféle befektetés között. Ekkor nagyobb esélyünk van arra, hogy lesz olyan, amelyikkel nagyon jól járunk, ami még abban is kárpótolhat bennünket, ha egy másik befektetésünknél esetleg veszteséget kell elszenvednünk. Ezt a tudomány nyelvén úgy mondjuk, hogy szükséges a befektetéseink diverzifikálása, ami végső soron a befektetéseink egészére (azaz a tojással teli kosárra) vetített kockázat csökkentését eredményezi. Ám még ez a kockázatmegosztó stratégia sem garantálja, hogy nem fogjuk pénzünket, vagy annak egy részét elveszíteni, ha kockázatos befektetésekbe tesszük, csupán csökkenti annak lehetőségét.