1. Miért érdemes lemondani a pénz azonnali elköltéséről?

A háztartások gazdálkodásának vizsgálatakor már láttuk, hogy a rövidebb-hosszabb ideig szabad pénzeszközöket a családok megtakarítják, befektetik. (lásd III/9. lecke)

Ha életpályánk pénzügyein futunk végig, akkor is azt látjuk, hogy már az első pénzhez jutás (zsebpénz, ajándék, munkabér) arra késztet, hogy döntsünk a „Most költsem el?”, vagy „Később költsem el?” kérdésekről. Ha valami drágább, vágyott árura gondolunk (MP3 lejátszó, egy „okos” mobil, egy motorkerékpár, egy drága nyári koncert stb.), akkor lehetőségeink függvényében hónapokig takarékoskodunk.

De azért is jó, ha vannak pénztartalékaink, mert bármikor felmerülhetnek váratlan kiadások. Például elveszítjük a mobilunkat, vagy meghívnak egy jó buliba, de nem mehetünk üres kézzel! Jó, ha ilyenkor van mihez nyúlni, s a megtakarításainkat fel tudjuk használni.

A megtakarításkor gondolhatunk arra is, hogy egy jövőbeli időszakban több pénzre lesz szükségünk. Például, ha valaki továbbtanulásra gondol, és tudja, hogy részben vagy egészben neki magának kell biztosítania a megélhetését a továbbtanulás időszaka alatt. Akik gondolnak arra, hogy a későbbiekben lakást szeretnének vásárolni és berendezni maguknak, azt a pénzt vajon miből teremtik elő? Természetesen ezeknek a céloknak az eléréséhez is nélkülözhetetlenek a megtakarítások! És a nyugdíjas éveket nem is említettük, hiszen azzal még nem szoktunk középiskolásként számolni, de később arra is figyelmet kell szentelni, hogy az időskori jövedelmeink kiegészítéséről is gondoskodjunk.

Vagyis számtalan okot emlegethetnénk, ami indokolttá teheti, ha valaki úgy határoz, hogy a ma rendelkezésére álló összes pénzét nem költi el, hanem egy részét megtakarítja.

A kérdések szinte azonosak, mint a hitelfelvétel mérlegelésekor, de itt a jelenben takarítunk meg és a jövőben költünk.

Első lépésként megtakarításaink céljait kell meghatározni, és ehhez kell megtalálnunk az odavezető utakat.

Például, ha valaki 10.000 forintot szeretne megtakarítani (pl. egy görkorcsolyára), akkor választhatja a kényelmesebb, lassabb megoldást, és mondjuk, csak havi 1000 forintot tesz félre, ami mellett még másra is marad költőpénze. Viszont csak 10 hónap múlva éri el célját. Ha viszont minden héten meg tud spórolni 2000 forintot, akkor már öt hét múlva lábán tudhatja a kinézett sportszert. Igaz, lehet hogy ennek érdekében le kell mondania valami másról, amire közben el tudná költeni a pénzét. Ez a lemondás az a haszonáldozat, amit a cél elérése érdekében meg kell hozni. Hogy ez megéri-e, azt mindenki maga döntheti el, hiszen nem vagyunk egyformák!