2. A biztosítással védhető területek – a biztosítások csoportosítása

Rendszerezve a sokféle biztosítási terméket a biztosítások két nagy csoportját különítjük el:



Nem életbiztosítások
Életbiztosítások
  • Baleset, betegség biztosítás, együtt: egészség
  • Kockázati életbiztosítás (a biztosított esemény: a biztosított halála)

  • Szakmai felelősségbiztosítás
  • Elérési életbiztosítás (a biztosított esemény: egy időpont elérése vagy egy esemény bekövetkezése, pl: házasság)

  • Gépjármű felelősségbiztosítás
  • Vegyes életbiztosítás (kockázati és elérési biztosítás kombinációja)

  • Lakásbiztosítás
  • Egyéb vagyonbiztosítás

NEM ÉLETBIZTOSÍTÁSOK

Baleset-, betegségbiztosítás

A balesetek és a betegségek kezelése sok pénzbe kerülhet, különösen akkor, ha az ember speciális ellátást igényel. Ezért az ilyen sajnálatos események növelhetik a kiadásainkat, de a bevételi oldalon is problémát jelentenek, mivel a beteg ember nem tud teljes értékű munkát végezni. Ez különösen akkor jelent nagy kockázatot, ha egy keresettel rendelkező háztartásban élünk, de akkor is, ha a háztartásunkat egyéb nagyobb összegű fizetési kötelezettség (pl. hiteltörlesztés) terheli.

A jelentős jövedelem-kiesés esetén kiürülhet a családi kassza, és akár adósságcsapdába is kerülhetünk, a család vagyonának felélésére kényszerülhetünk. Mindezek elkerülésére több megoldás közül is választhatunk:

Balesetbiztosítás: meghatározott biztosítási események bekövetkezte esetén a biztosító a biztosítási szerződésben rögzített, fix összegű szolgáltatást nyújt.

Betegségbiztosítás: a biztosítási szerződésben meghatározott egészségkárosodások esetén a betegellátás idejére kezelési vagy jövedelempótló támogatást nyújt a biztosító.

Egészségbiztosítás: amely baleset- és betegségbiztosításban meghatározott kockázatokra egyaránt szól.

Szakmai felelősségbiztosítás

Sok olyan jelentős szakértelmet igénylő, és általában anyagilag megbecsült szakma van, ahol egy szakmai hiba nagy kárt okozhat az ügyfélnek. Tegyük fel például, hogy valaki ügyvédként dolgozik. Elképzelhető, hogy akaratán kívül egyszer elnéz egy határidőt,vagy rosszul értelmez egy paragrafust, és ügyfele egy perben ezért milliókat veszít. Mivel az emberek azért fordulnak ügyvédhez, mert maguk nem tudnak bizonyos jogi ügyekben eljárni, az ügyvédeknek kártérítési felelősségük van az ilyen esetekre. (Természetesen a kárfelelősség mindenkire vonatkozik, aki másnak - akár tudatosan, akár gondatlanságból - kárt okoz).

Az ilyen nagy szakmai felelősséggel járó szakmák anyagilag igen megbecsültek, de azért egy többmilliós helytállási kötelezettség az ilyen szakembereket is megviseli. Ezért fontos, hogy az ilyen eseményekre is lehet biztosítást kötni, sőt, gyakran törvény írja elő ennek megkötését.

Gépjármű-felelősségbiztosítás

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötését törvény írja elő minden gépkocsi üzembentartójának (vagy tulajdonosának). A biztosítás arra szolgál, hogy a közlekedési balesetek során okozott károk megtérítésének terhe alól mentesítse a biztosítottat (azaz a tulajdonost vagy az üzembentartót attól függően, hogy a biztosítást ki kötötte). A vétlen fél mindig a biztosítótól kapja meg a kártérítést.

Gépjármű a közúti forgalomban csak akkor vehet részt, ha üzembentartója vagy tulajdonosa érvényes gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezik. Új gépjárművek esetében már a márkakereskedésben meg kell kötni a szerződést, míg használt gépjárművek esetében a szerződés megkötéséről a gépjármű új tulajdonosának magának kell gondoskodnia. Díja éves szinten több tízezer forint.

Vagyonbiztosítások

A családok vagyonában jelentős részt képviselnek az ingóságok (pl. autó, bútorok, híradástechnikai berendezések), valamint az ingatlanok (lakás, nyaraló, családi ház). A legtöbben ezekkel nem tudatosan gazdálkodunk, fel sem merül bennünk, hogy ezekkel aktívan kereskedjünk, hitelfedezetként használjuk. Ugyanakkor könnyű belátni, hogy egy jelentősebb ingóság vagy ingatlan megsemmisülése esetén sok évre, akár egy életre felborulhat a család, az egyén pénzügyi egyensúlya. Esetleg hitelképtelenné válhatunk, vagy pótlása miatt eladósodunk, kitűzött céljaink meghiúsulhatnak.

Ezekre a problémákra jelenthet megoldást a vagyonbiztosítások, melyek az ingó és ingatlan vagyontárgyakra vonatkozó biztosítások. A biztosításokat elsődlegesen tűz és elemi károk (pl.: villámcsapás, robbanás, vihar, jégverés, árvíz, földrengés), vezetékes víz által okozott károk, betöréses lopás, rablás és ezekhez kapcsolódó vandalizmus, valamint üvegtöréssel járó károk esetére lehet kötni, ezeket kiegészítve azonban lehetőség van különböző sajátos igények, káresemények figyelembe vételére is.

A lakosság számára kínált tipikus vagyonbiztosítás a lakásbiztosítás, míg a gépjármű-biztosítások közül a kötelező felelősségbiztosítás (lásd fent). Ma már a saját gépkocsiban a tulajdonos által önmaga, vagy ismeretlen elkövetők által okozott károk enyhítésére szolgáló Casco biztosítással is rendelkezik az autós társadalom jelentős része.

ÉLETBIZTOSÍTÁSOK

Az életbiztosításoknak három alaptípusát különböztetjük meg:

Kockázati életbiztosítás: olyan életbiztosítás, amelyben a biztosított halála esetén a biztosító meghatározott összeget fizet a szerződésben megjelölt kedvezményezett(ek)nek. A kockázati életbiztosítás elsődleges célja, hogy a biztosított személy halála esetén legalábbanyagilag segítse a haláleset miatt nehéz helyzetbe került családot.

Elérési életbiztosítás: olyan életbiztosítás, amely meghatározott összeget fizet a szerződésben meghatározott kedvezményezett(ek) részére a szerződésben rögzített időpont elérésekor. Az elérési életbiztosítás hosszú távú megtakarítási forma, elsősorban az életpálya későbbi szakaszának finanszírozására. A nyugdíjcélú elérési életbiztosítás lejártakor a biztosító – a biztosított rendelkezése alapján – egy egyszeri nagy összeget fizet, vagy folyamatos járadékot folyósít, amivel kiegészíthetjük nyugdíjunkat.

Vegyes életbiztosítás: olyan életbiztosítás, amely tartalmaz kockázati és elérési szolgáltatásokat is. A magyar életbiztosítások körülbelül 90 százaléka vegyes életbiztosítás.

Az életbiztosítások speciális ágát képviselik a befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosítások, melyek jellegüket tekintve leginkábba befektetési alapokhoz hasonlíthatók. Ha befektetési egységhez kötött életbiztosítást kötünk, akkor utasítást adhatunk arra, hogy a biztosításhoz kapcsolódó, összegyűjtött megtakarításainkat milyen befektetési stratégia szerint kezeljék. Az egyes unit-linked eszközalapok a befektetések összetételében és kockázatában térnek el egymástól. Minden befektetőnek anyagi lehetőségeinek és kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő alapot kell választania. Természetesen itt sem feledkezhetünk meg arról, hogy magasabb hozamot csak nagyobb kockázatvállalással tudunk elérni.