– sajtóközlemény –
Miközben a 7–13. évfolyamos tanulók többsége megfelelő szintű biztosítási alapismeretekkel rendelkezik, saját felkészültségüket jóval visszafogottabban értékelik – derül ki a Pénziránytű Alapítvány közel 8 ezer diák bevonásával készült országos kutatásából. A felmérés szerint a diákok 69 százaléka alulértékeli biztosításokkal kapcsolatos tudását.
2026. március 2–6. között tizenkettedik alkalommal valósul meg a PÉNZ7 Pénzügyi és Vállalkozói Témahét az iskolákban. A programsorozat idei pénzügyi fókusza a pénzügyi biztonság, ezen belül a biztosítások és a digitális biztonság kérdésköre. A szervezők várakozásai szerint több mint 1 400 iskola, 218 ezernél is több diák és 822 önkéntes kapcsolódik be az országos kezdeményezésbe.
A témahéthez kapcsolódva a Pénziránytű Alapítvány 7 743 diák bevonásával végzett országos kutatást a biztosítási ismeretekről. A felmérés szerint a tanulók 69 százaléka alulértékeli biztosításokkal kapcsolatos tudását. Az eredmények szerint a diákok 73 százaléka eléri az alapbiztonsághoz szükséges tudásszintet, miközben hibátlan eredményt mindössze 8 százalék ért el. Az alapfogalmak többsége ismert, az alkalmazásközpontú, részletekbe menő tudás még fejlesztést igényel.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a tudás és a hozzáállás szorosan összefügg. Akik fontosnak tartják a biztosítást és a felkészülést a váratlan eseményekre, átlagosan másfélszer jobb tudásszintet érnek el. A magasabb tudásszint következetesen együtt jár a biztosítás jelentőségének felismerésével és tudatosabb döntésekkel.
A személyes tapasztalat szerepe kiemelkedő: azoknál a tanulóknál, akiknek a családjában volt már biztosítási esemény, 31 százalékponttal magasabb a biztosítás fontosságát elismerők aránya. A tapasztalat mellett azonban megjelenik a tanulási igény is. A diákok közel kétharmada jelezte, hogy szívesen tanulna többet a biztosításokról, elsősorban valós élethelyzeteken keresztül. A válaszadók fele a gyakorlati példákat tartja a leghatékonyabb megközelítésnek. Ez jól mutatja, hogy a fiatalok nem pusztán információt várnak, hanem döntési helyzetekhez kapcsolódó, alkalmazható tudást.
A fiatalok körében kirajzolódó mintázat összhangban áll az OECD legutóbbi nemzetközi felmérésének eredményeivel. Miközben Magyarország a pénzügyi tudás kategóriában a 39 vizsgált ország közül a kiemelkedő 4. helyen végzett, a pénzügyi magatartás terén további előrelépés szükséges. A tudás szintje erős, de annak gyakorlati alkalmazása általában nem követi ezt. Az OECD és a hazai kutatás közös üzenete egyértelmű: a pénzügyi biztonság nem pusztán tudás és információ kérdése. A gyorsan változó digitális döntési térben olyan adaptív pénzügyi tudásra van szükség, amely segíti a kockázatok felismerését, az alternatívák összehasonlítását és a megalapozott, felelős döntést.
A Pénziránytű Alapítvány több mint egy évtizede dolgozik azon, hogy a pénzügyi ismeretek ne csak tankönyvi tudásként jelenjenek meg, hanem a mindennapi döntésekben is alkalmazható képességgé váljanak. A mostani kutatás eredményei ezt a munkát erősítik meg, és egyben kijelölik a következő szakmai feladatot: a tudás és a tudatos pénzügyi magatartás közötti rés további csökkentését.
