Költekezünk, fogyasztunk, figyelmetlenül pazarlunk, pedig hosszú távon csak azok tudnak gyarapodni, akik figyelnek jövedelmükre, megtakarítanak, befektetnek, előre terveznek, gondolkodnak. Ezt mutatják a kutatások, a globális gazdasági tendenciák.
Növekszik a gazdaság, nőnek a reálbérek, tele vannak a szállodák, zsúfoltak a fesztiválok, nő a fogyasztás volumene. Az átlag magyar és európai polgár is egyre többet költ. Persze a jóból sosem elég, de a hét bő esztendőre előbb-utóbb jönnek a szűk esztendők is. Miért nem tudjuk megtanulni, hogy a hosszú távú gondolkodás nemcsak válság idején fontos? A 2008-as globális recesszió még élénken kellene, hogy éljen emlékezetünkben, de jólét idején sajnos sokan elkényelmesedünk, pedig a világgazdasági tendenciák és a nemzetközi felmérésekre reflektáló magyar kutatások eredményei óva intenek minket.
A Pénziránytű Alapítvány OECD módszertanon és kérdőíven alapuló, 2018-ban készült reprezentatív kutatása a magyar polgárok pénzügyi helyzetéről, tudatosságáról és kultúrájáról egyértelműen kimutatta, hogy a háztartások korábban, a válság idején és közvetlenül azt követően megfontoltabban gondolkodtak financiális döntéseiket illetően. A kutatási eredmények alapján a magyar családok anyagi helyzetének javulása nem járt együtt megtakarításaik hasonló mértékű növekedésével, azaz elköltjük majdnem a teljes többletkeresetünket. Ezzel párhuzamos a tervezési hajlandóságunk is visszaesett, családi költségvetést 11%-kal kevesebben készítünk, mint 2010-ben.
A tervezés, a hosszú távú gondolkodás képességét generációk adják át egymásnak, ezért nagyon fontos, milyen mintát visznek tovább a fiatalok. A pénzügyi lazítás egyik, elsősorban fiatalokat érintő, a fesztiválszezonhoz köthető, megdöbbentő példája azonban el kell, hogy gondolkodtasson mindenkit.
A leglátogatottabb fesztiválokon ma már csak előre feltölthető kártyával, ún. Festipay kártyával fizethetnek a vendégek. A kártyákra feltöltött pénz évről-évre nő, tavaly már milliárdos nagyságrendet ért el, ugyanakkor a kártyákon maradt, el nem költött, a helyszínen vissza nem váltott pénz nagyságrendje 2018-ban több mint 100 millió forintra rúgott. Ekkora összeg nem hiányzott a fesztiválozó vendégek pénztárcájából? Keserű vigasz, hogy a 2018-ban a kártyán „felejtett” 105 millió forintos összeg kevesebb mint a fele a 2017. évben a fesztiválokon vissza nem váltott, végső soron elpazarolt 216 millió forintnak.
Ezt az óriási összeget a fiatalok meg is takaríthatták volna. Persze mondhatnánk, hogy sok 10, 20, 100 forintból adódott össze ez a hatalmas tétel, de inkább az a kérdés, hogy ma már kezdjük elfelejteni a „sok kicsi sokra megy” tanulságát, vagy a tücsök és hangya történetét? Akik nem felejtették el, ma a világ gazdagabbik feléhez tartoznak.
1980 óta a világ jelentős részén folyamatosan és nagy mértékben növekszik a jövedelmi és vagyonegyenlőtlenség – erre az eredményre jutott a World Inequality Report 2018-as jelentése. A gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények egyre szegényebbek. Miért? Mert a gazdagok egyre többet tudnak befektetni, míg a szegények minden jövedelmüket fogyasztásra költik. Míg 1980-ban a világ összvagyonának 80%-a a leggazdagabb 20% kezében összpontosult, ma már a felső 1 % birtokolja az összjövedelem 50%-át, s várhatóan 2030-ra ők fogják felügyelni a pénzforgalom kétharmadát.
Mi lehet a fenti kutatásokból is következő tanulság? A megtakarítás, a tervezés, a tudatos pénzügyi gondolkodás segíthet minket abban, hogy bármekkora is a jövedelmünk, éljünk megfontoltan, gazdaságosan, s ha úgy adódik, hogy jönnek a bő esztendők, tegyünk félre, ha lehet fektessük be a többletjövedelmet, mert egyedül ez a gyarapodáshoz, biztonsághoz, pénzügyi stabilitáshoz vezető út.