2. A mai magyar nyugdíjrendszer lényege

A társadalombiztosítás a Magyar Köztársaság állampolgárait, illetve bizonyos – törvényben rögzített feltételek teljesítése esetében - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó más természetes személyeket felölelő társadalmi kockázatközösség, amelyben törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelező.

A nyugdíjrendszer része a társadalombiztosításnak, amely tagjainak jólétét igyekszik szolgálni azzal, hogy a megélhetést fenyegető kockázatokat (betegség, baleset, munkaképtelenség, idős kori elszegényedés, stb.) megelőzze, korlátozza, elhárítsa. A rendszer szabályozza, hogy kinek, mikor, milyen módon és mennyivel kell hozzájárulnia a társadalombiztosítás bevételeihez, illetve meghatározza, hogy ki, mikor, hogyan, és mennyi jövedelemtranszferre, szolgáltatásra tarthat igényt.

Nyugdíjas korunkat elérve atársadalombiztosítás nyugdíjbiztosítási alrendszere biztosítja számunkra a további életünkben folyósítandó járadékot, feltéve, hogy az ehhez való jogosultságot megszereztük a munkában eltöltött évek alatt befizetett járulékokkal. A nyugdíj TB-től származó hányada esetében a nyugdíjcélú kifizetések forrását az aktív dolgozók befizetései biztosítják. Ezért különösen fontos, hogy mennyi az aktív lakosság és a járadékra jogosultak (azaz a munkavállalók és nyugdíjasok) aránya.

A nyugdíj alapértelmezésben az aktív életszakaszban járulékfizetéssel megszerzett jog az időskori jövedelemre.

Magyarországon jelenleg kötelező állami nyugdíjrendszer működik.

Működési elvének lényege, hogy az éppen aktív dolgozók adó jellegű járulékaiból finanszírozzák az éppen nyugdíjas korú lakosság nyugdíját. (ez az ún. „felosztó-kirovó”, pontosabb nevén folyó finanszírozású rendszer). Ezért különösen fontos, hogy mennyi az aktív lakosság és a járadékra jogosultak (azaz a munkavállalók és nyugdíjasok) aránya.

Az ily módon elérhető nyugdíjat egyéni döntés alapján az öngondoskodás elvén alapuló befizetések egészíthetik ki. Ezek közül talán a legfontosabb az önkéntes  magánnyugdíjpénztári rendszer.

(A korábbi szabályozás szerint kötelezően választani kellett egy magánynyugdíjpénztárat az 1998 után a munkapiacra belépőknek. 2011-ben az új szabályozás szerint a munkavállalóknak dönteniük kellett, hogy az un. kötelező magánnyugdíjpénztárban maradnak, vagy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. Mindenki csak az egyik forrásból kap nyugdíjat.)

A továbbiakban csak az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepével foglalkozunk.

Állami nyugdíj

Kiegészítő nyugdíj

A társadalombiztosítás által folyósított nyugdíj

Forrása: a mindenkori munkavállalók és munkáltatóik által kötelezően teljesített járulékfizetés

Az önkéntes nyugdíjpénztárak, által kifizetett járadék

Forrása: a biztosított vagy munkáltatója által önkéntesen fizetett önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjak 

Az önkéntes nyugdíjpénztárak a nem állami nyugdíjalapok működtetésére a törvény által felhatalmazott intézmények. A nyugdíjpénztárak a tagok (esetleg munkaadójuk) önkéntes befizetéseit név szerint elkülönített számlán gyűjtik és az összegyűjtött tőkét igyekeznek jövedelmezően befektetni (ezt láttuk a IV./18. leckében).

Az önkéntes nyugdíjpénztárakba történő befizetés lehetőségét törvény írja elő, a társadalombiztosítás által fizetett nyugdíj kiegészítésére szolgálhat.

Az önkéntes nyugdíjpénztárba tetszőleges nagyságú befizetés teljesíthető, a befizetést mi, vagy munkáltatónk is teljesítheti. Egyszerre több pénztárnak is tagja lehetünk.