1. Kinek van, kinek nincs? - pénzügyi közvetítők a gazdaságban

Gábornak jelenleg van fölösleges pénze. Ideiglenesen le tud róla mondani egy jövőbeni nagyobb pénzösszeg, egy tervezett nagyobb vásárlás reményében. Kálmánnak azonban sürgősen pénzre van szüksége egy azonnali beruházáshoz, vásárláshoz (például a múltkori szélvihar leszedett jó néhány cserepet, ezeket szeretné pótolni, mielőtt beázik a háza a következő zápor alkalmával). Ha tudna Gáborról, biztosan kölcsönkérne tőle. Amennyiben pedig Gábor bízna Kálmánban, nyilván kölcsönadna neki.

Ebben az összefüggésben a megtakarítás elhalasztott fogyasztás, el nem költött jövedelem. A felvett hitel (kölcsön) pedig előrehozott fogyasztás.

A megtakarítók, mint pl. Gábor, a pénzpiac kínálati oldalán helyezkednek el. A forrásigénylők viszont, akár fogyasztási, akár beruházási szempontból van szükségük rá, a pénzpiac keresleti oldalán helyezkednek el, így Kálmán is ide tartozik. Gábornak és Kálmánnak is Katira van szüksége, amennyiben Kati egy pénzügyi közvetítő, aki segít nekik pénzügyi terveiket megvalósítani.

Szintén létfontosságú a vállalkozásoknak is, hogy gazdasági céljaik (pl. beruházás, modernizálás, befektetés) megvalósításához megfelelő mennyiségű pénz (tőke) álljon rendelkezésükre. A gazdaságban a megtakarításokkal rendelkező magánszemélyeknek vagy vállalkozóknak, valamint a beruházásaihoz forrást kereső cégeknek/államnak is szükségük van közvetítőkre, hogy a pénzkereslet és a pénzkínálat találkozzon. Ezt a közvetítői igényt töltik be a bankok és egyéb pénzügyi intézmények.

Közvetlen és közvetett forrásközvetítés

A pénzügyi közvetítőktől azt várják a gazdaság szereplői, hogy gyorsítsák a kereslet és kínálat egymásra találását és csökkentsék a kockázatot, növeljék a biztonságot. Mégis alapvető különbség van a közvetítés két alaptípusa között. Amikor egy vállalati kötvény megvásárlásával válunk hitelezőivé egy vállalatnak, közvetlenül döntünk és kockáztatunk. Ezzel szemben, ha betétünkből egy bank hitelt nyújt ugyanennek a cégnek, akkor a kockázatot a bank vállalja. Ez esetben tehát a bank közvetve, saját döntésén és kockázatán keresztül közvetített. A közvetett forrásközvetítést láthatjuk a kereskedelmi bankokon kívül a befektetési társaságok, nyugdíjalapok, biztosítók, esetében is. (Ez utóbbiakról a IV/18., V/27. és a V/28. fejezetben olvashatsz részletesen.)

A pénzügyi közvetítőrendszer fontos és független szereplője a PSZÁF. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, ahogy az elnevezése is mutatja, valamennyi pénzügyi szervezet (közvetítők, bank, tőzsde stb.) törvényes működését ellenőrzi, a pénzpiac stabilitását, szolgáltatásainak fejlődést szolgálja. Feltárja és elemzi a pénzügyi szektor működését veszélyeztető kockázatokat, részt vesz a kockázat csökkentésében. Szolgáltatásaival védi a fogyasztók érdekeit, segíti pénzügyi tudatosságukat, erősíti a pénzpiacok iránti bizalmat, nemzetközi pénzügyi fórumokon képviseli a magyar érdekeket.