Ha egyetlen szóval akartuk volna az inputot megragadni, bizonyára a pénz jutott volna eszünkbe. Az elinduláshoz, a működéshez pénz kell, hiszen a pénz segítségével szerezhetjük meg a felsorolt tényezőket. Ha sikerül az elkészült termékeket, szolgáltatásokat értékesíteni, akkor is pénzhez jutunk. A vállalkozás célja a nyereség, ami akkor érhető el, ha az értékesítésből származó bevétel nagyobb, mint az inputokra költött ráfordítás. Amikor a pénz a vállalkozó kezébe kerül, sajátos átalakuláson megy át. Nem pusztán áruk cseréjét közvetíti, hanem az a dolga, lényege, hogy gyarapodjon. Ezt a gyarapodást, a többletet nevezzük profitnak, nyereségnek.
Van-e különbség a kiadás és a befektetés között?
Igen, és érdemes ismét pontosítani ezeket a hétköznapokban is használt kifejezéseket.
Amikor a vállalkozó a várható nyereség reményében pénzt költ, vásárol, azt pénzkiadásnak nevezzük. De a felmerülés időpontja és a megtérülés szempontjából ezek a költekezések alapvetően két csoportra oszthatók.
-
-
A kiadások egyik csoportja a befektetés, amely a termelés, a vállalkozás indításához szükséges egyszeri, nagy összegű, és fokozatosan (lassan) megtérülő kiadás. Ezt együttesen befektetett, vagy lekötött tőkének is nevezzük. Például a pékség épülete, gépei, berendezései, szállítójárművei tartoznak ide. Megtérülésük az elkészült kenyerek értékesítéséből származó bevételből csak évek alatt valósul meg. Minden egyes eladott kenyérben megtérül egy kis részük, mint ahogy hozzá is járultak a kenyér elkészítéséhez.
-
Gépek vásárlására, új üzemegység létrehozására nem csak az induláskor, hanem egy fontos vállalati döntéssel (terjeszkedéssel, korszerűsítéssel) összefüggésben bármikor sor kerülhet. Ilyenkor a befektetést beruházásnak is nevezhetjük.
A befektetett, beruházott eszközök elhasználódási és megtérülési folyamatát értékcsökkenésnek (amortizációnak) mondjuk.
-
-
A kiadások másik csoportja a termeléssel kapcsolatban felmerülő olyan költségek, amelyek egy termelési periódusban (akár egy nap alatt!) merülnek fel, és a termékek értékesítésével meg is térülnek. Ezt nevezzük folyó költségeknek. A pékségünknél maradva: a liszt, a só, a víz, az élesztő, az elektromos áram, benzin stb. tartoznak ide. A bevételek és kiadások viszonyát, arányát általában egy évre vonatkozóan szoktuk vizsgálni.
-