Napjainkban igen gyakori, hogy a megtakarítás nem megelőzi, hanem követi a vásárlást. Ilyenkor várható jövőbeni jövedelmünk terhére, hitelre vesszük meg a terméket, s utólag törlesztjük a részleteket. A hitelt ebben az esetben gyakorlatilag negatív megtakarításként értelmezhetjük. Ez jellemző például azokra a családokra, melyek még nem rendelkeznek saját lakással, mivel még nem tudták addigi jövedelmükből megteremteni saját egzisztenciájukat.
A hitel, tehát pénzkölcsön, melynek során az adós a hitelszerződésben foglalt feltételek mellett rendszeresen fizeti a megállapított törlesztőrészlet összegét. Fontos kérdés, hogy mekkora ez az összeg, módosulhat-e (devizahitelek esetén árfolyamváltozás miatt), és mekkora a hitelezés díja, a kamat. Ha hitelt veszünk fel, akkor nem csak a kamat az egyetlen szempont, amit mérlegelnünk kell, hanem számtalan egyéb tényezőt is figyelembe kell vennünk hasonló módon, mint amikor a megtakarítási döntéseinket meghozzuk. Bár nem tudunk mindent előre kiszámítani, és a jövőnket sem láthatjuk pontosan, mégis törekednünk kell arra, hogy eladósodásunk elviselhető ideig és mértékig álljon csak fenn. Különösen óvatosan kell kezelnünk azokat a hitelfelvételeinket, amelyek hosszú évtizedekre meghatározzák a szűkebb és - pl. a kezesség révén - gyakran a tágabb családunk életkörülményeit is. Különösen körültekintőnek kell, ha nem a jövedelmünkkel azonos pénznemben veszünk fel hitelt.
Milyen szempontokat vegyünk figyelembe a hitelfelvételekor?
A hitelnek ára van, tehát nagyon fontos, hogy minden költséget figyelembe vegyünk, amikor döntést hozunk arról, hogy felvesszük-e a hitelt, illetve melyik bank ajánlatát fogadjuk el.
A hitelfelvétel lehetséges költségei:
- kamat,
- kezelési költség,
- hitelbírálat díja,
- az értékbecslés díja és
- lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díja,
- folyósítási jutalék,
- késedelmi kamat,
- a hitel futamideje meghosszabbításának költsége,
- az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik,
- a biztosítási és garanciadíjak, valamint
- az átutalási díjak,
- az árfolyamváltozás többletköltsége
- konverziós költségek (devizahitelek esetén)
-
előtörlesztési díj (annak is fontos utánanézni, hogy egyáltalán jogosultak vagyunk-e a megállapodásban rögzítetteknél gyorsabban is törleszteni – előtörleszteni - tartozásunkat)
A fentiekben felsorolt tételek figyelembevételével, összegzésével képet kaphatunk a hitelfelvétel várható költségeiről, amit persze még össze kell vetnünk saját lehetőségeinkkel. Mindezek függvényében kell feltennünk magunknak a kérdést, hogy ilyen feltételek mellett vállaljuk-e a hitelfelvételt, képesek leszünk-e a futamidő alatt, hónapokig, esetleg hosszú évekig fizetni a törlesztőrészleteket. Ennek mértékét a fenti költség- és díjtételek mellett befolyásolhatja továbbá a futamidő alatt - változó kamatozású konstrukciók esetében - a kamat mértékét érintő mozgások hatása, valamint a nem forint alapú hitelek esetében további fontos kockázati tényező az adott deviza árfolyamváltozása. Ennek mértéke előre nehezen jelezhető, ugyanakkor nagyon súlyos többletteher jelenthet a hitelt felvevő számára. (A hitelfelvételhez kapcsolódó számításokkal az V./23. leckében foglakozunk részletesebben.)
Döntéseink megkönnyítése érdekében a bankok minden, három hónapnál hosszabb futamidejű hitelkonstrukcióra kötelesek egy úgynevezett teljes hiteldíj mutatót (THM) számolni, ami százalékos formában, egy évre vetítve fejezi ki összes költségünket (azaz a kamat mellett a járulékos költségeket is). Nagyon fontos azonban megvizsgálni, hogy a konkrét hitel esetében pontosan milyen költségeket vesz figyelembe a THM, mert az elnevezésben szereplő törekvés ellenére sem biztos, hogy a bennünket terhelő minden költség szerepel a számított mutatóban.