2. A bankszámlák típusai

Valójában a bankszámla egy gyűjtőfogalom, mivel célját tekintve többféle bankszámla létezik, sőt ezek kombinációban is előfordulhatnak. Így beszélhetünk

  • folyószámláról,

  • megtakarítási számláról (betétszámla),

  • hitelszámláról, valamint

  • egyéb, elkülönített célú számláról (fedezeti számla, értékpapír számla, letéti számla), kombinált bankszámlákról is, amely folyószámla célokat és megtakarítási célokat is szolgál egyben.

Vállalkozások esetében folyószámla mellett a pénzforgalmi bankszámla elnevezést is használjuk.

a) Folyószámla

Ezt a számlatípust pénzforgalmunk, azaz fizetéseink lebonyolítására, bevételeink kezelésére használhatjuk. Általában akkor találkozunk először a bankkal, amikor folyószámlát nyitunk. Ez lesz az a számla, ahová a bevételeink érkeznek, illetve ahonnan fizetéseinket teljesíthetjük. De sajnos a sorrendet nem lehet megfordítani: a folyószámlára előbb pénznek (azaz fedezetnek) kell érkeznie ahhoz, hogy azután pénzt vehessünk ki róla. Vagyis alapértelmezésben csak a saját pénzünket költhetjük!

Ha pénz érkezik a számlánkra, akkor a bank megőrzi számunkra a beérkezett összeget, ameddig nekünk nincs rá szükségünk. A folyószámlánk azonban elsősorban a pénzforgalmunk lebonyolítását szolgálja, nem pedig megtakarítási célokat.

Ha valaki fizetni akar nekünk, akkor megadjuk neki a bankszámla-számunkat, és ő a bankszámlánk javára átutalhatja a pénzt. Az átutalás azt jelenti, hogy az ügyfél megbízást ad a bankjának, hogy a számlájáról továbbítson egy meghatározott összeget egy másik számla javára (ha arra van igény, akkor akár saját, másik banknál vezetett számlánkra).

Az átutaláson kívül bankunk tetszőleges fiókjában a bankszámlánk javára készpénzt is fizethet be. A bankszámla-számunk (pénzforgalmi jelzőszám) a belföldi forint pénzforgalomban egyértelműen azonosít minket, azonban nemzetközi, valamint nem forintban zajló fizetések esetében egyéb adatokra is szükség lehet (erről érdemes tájékozódni a szolgáltatást nyújtó bankoknál).

Természetesen mi is ugyanígy utalhatjuk a számlánkról a fizetnivalóinkat, vagy készpénzt felvéve befizethetjük tartozásunkat a megfelelő bankszámla javára.

Csoportos beszedési megbízás esetén felhatalmazzuk a velünk kapcsolatban álló szolgáltatót (gázműveket és annak bankját), hogy a nyújtott szolgáltatás ellenértékét bankszámlánkról leemelje.

A fenti példák alapján jól látható, hogy ha nekünk fizet valaki, akkor az a mi számlánkon bevétel (jóváírás) lesz, a másik oldalon pedig kiadás (számlaterhelés vagy készpénzkiadás). Hasonlóan, ha mi fizetünk, akkor az a mi oldalunkon kiadás (számlaterhelés vagy készpénzkiadás), a másik számláján pedig bevétel (jóváírás) lesz.

Ha fizetéseink lebonyolításához készpénzre van szükségünk, ahhoz többféleképpen hozzájuthatunk. Így például felkereshetjük bankunk legközelebbi fiókját, ahol a számlánkon aktuálisan lévő összegből a szükséges mennyiséget egyszerűen felvehetjük. Igaz, a készpénzhasználat helyett sokkal kényelmesebb és korszerűbb, ha a folyószámlához kapcsolódó bankkártya által nyújtott szolgáltatásokat vesszük igénybe. A bankkártya biztosíthatja számunkra, hogy készpénz nélkül is vásárolhassunk, vagy hogy bankjegykiadó automatákból készpénzhez juthassunk. A bankkártya típusokról, illetve azok használatáról a V./ 21. leckében tudhatunk meg többet.

A bank folyószámla vezetési szolgáltatásáért a legtöbb esetben rendszeresen fizetnünk kell ún. számlavezetési díjat. A számla használatának lehetnek forgalomtól függő költségei is, amelyekről a banknak kondíciós lista közzétételével kell tájékoztatnia a számlatulajdonosokat (pl. a bankunk az átutalásaink, illetve készpénzfelvételeink után is díjat számíthat fel).

Egyszerre több bankban is lehet folyószámlánk, de megfontolandó, érdemes-e egy számlát úgy fenntartani, hogy azt nem használjuk, mivel az állandó költségeket akkor is fizetnünk kell.

A folyószámlákhoz manapság már sokféle szolgáltatást kínálnak a bankok. Ilyen például a mobil-, vagy internetbank, ami azt jelenti, hogy külön megállapodás esetében mobiltelefonunk, vagy az Internet használatával anélkül intézhetjük pénzügyeinket, hogy be kellene mennünk egy bankfiókba.

Bankunkkal köthetünk olyan megállapodást is, amely lehetővé teszi, hogy többet költsünk a számlánkról, mint amennyit előzetesen ott elhelyeztünk. Ez a folyószámlahitel, mely azt jelenti, hogy egy meghatározott összeg (hitelkeret) erejéig akkor is használhatjuk a számlánkat, ha éppen nincs rajta pénz, mivel a számlánkon megjelenő terhelések összegét a bank meghitelezi részünkre. Így csak később kell azt a számlára a felszámított kamattal együtt befizetni. De vigyázni kell, hogy az így felhasznált pénzt időben pótoljuk a számlán, hiszen amíg tartozásunk van addig annak aktuális nagyságrendje után kamatot kell fizetnünk.

b) Megtakarítási számla (betétszámla):

Sokszor több pénz van a folyószámlánkon, mint amennyit azonnal el szeretnénk költeni. Mivel a folyószámlán lévő pénzünket elvileg bármikor használhatjuk, a bank erre csak alacsony kamatot fizet. Ezért, ha előre tudjuk, hogy a bankszámlán lévő pénzünk bizonyos hányadát hosszabb–rövidebb ideig biztosan nem akarjuk elkölteni, akkor érdemes azt lekötni, vagy megtakarítási számlára átvezettetni. A pénz lekötése azt jelzi a banknak, hogy lemondunk arról, hogy a pénzünkről azonnal rendelkezzünk, ezért a lekötött betétekre a bank magasabb kamatot fizet.

Betét lekötéskor a bankkal kötött megállapodás (szerződés) rögzíti azt, hogy mennyi időre kötjük le a pénzünket, meghatározza az elérhető kamat mértékét, illetve azt, hogy a kamatokat milyen időközönként írja jóvá számunkra a bank. A betét lekötési ideje meghatározott időtartamra (pl. egy hónapra, két hónapra, vagy akár egy évre) szól, és alapesetben lejáratkor a lekötött összeg a kamatokkal együtt visszakerül a folyószámlánkra. A különböző lekötési időkre a bank általában eltérő kamatokat ad, sőt a kamat nagysága a lekötött pénz nagyságától is függhet. Ha esetleg elfeledkezünk a lejárat pontos idejéről, és nem kötjük le a pénzünket újra a folyószámla alacsony kamata miatt kamatjövedelemtől eshetünk el. Ennek megelőzésére rendelkezhetünk úgy is, hogy a lejárat időpontjában a betét – azonos időtartamra – automatikusan ismét lekötésre kerüljön az addig elért kamatokkal együtt Az ismételt lekötéskor a betét kamatlába a lekötés első napján érvényes kamatláb lesz, ami lehet magasabb és alacsonyabb is, mint az előző időszak kamatlába. A legtöbb betéti konstrukcióra igaz, hogy lejárat előtti pénzfelvétel esetén a bank egyáltalán nem, vagy csak az eredeti kamatlábnál jóval alacsonyabb kamatot fizet.

Érdemes azt is meggondolni, hogy ha például fél évre tudjuk nélkülözni a pénzünket, akkor mi a jobb megoldás: hat hónapos, vagy mondjuk csak két hónapos lekötésre szerződjünk, automatikusan ismétlődő lekötéssel. A hat hónapos betétért járhat magasabb névleges kamat, de ha a kamatok emelkedése várható, akkor összességében a háromszor két hónapos lekötéssel akár több kamatot is kaphatunk,

A betét lekötésekor a bank egy betéti igazolást állít ki, ami tartalmazza a betétes nevét is, mivel csak névre szóló betétet lehet elhelyezni a bankban. A betéti igazolást érdemes jól megőrizni, hogy pontosan tudjuk, hol (melyik bankban), mennyi pénzt, mennyi időre helyeztünk el. Bankszámlákhoz és lekötött betéteinkhez manapság – mint már említettük - könnyen hozzáférhetünk akár elektronikus úton, vagy éppen telefon segítségével is. Vagyis ily módon könnyen módosíthatjuk annak állományát, létesíthetünk, vagy meg is szüntethetünk lekötéseket.

A különböző betéti konstrukciók összehasonlításában segít az ún. egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM), amely minden termék egy évre számított kamatát mutatja. Ezt minden betéti termékre köteles megadni a bank.

Betétet érdemes lehet több bankban elhelyezni, ha a megtakarított összeg eléri a betétbiztosítás bankonkénti maximumát. A betétbiztosítás, amely minden betétesre automatikusan érvényes, a betétben elhelyezett pénzünkhöz való hozzájutást garantálja, de bankonként csak egy meghatározott összeg erejéig. A biztosított összegbe nem csupán a banknál elhelyezett összeg számít be, hanem az elhelyezett összegre kapott kamat is. Vagyis ha a betétállományunk ezt a biztosított összeget meghaladja, akkor érdemes megfontolni, hogy a pénzünk egy részét egy másik számlán helyezzük el. (Lásd később – Országos Betétbiztosítási Alap.)

c) Hitelszámla

Későbbi, várható jövedelmünk, vagy már meglévő vagyonunk „terhére” előrehozhatjuk fogyasztásainkat, vásárlásainkat, mégpedig úgy, hogy hitelt veszünk fel. (A hitelekkel kapcsolatban részleteket a III./9. és V./22. leckékben találsz.) Ebben az esetben is írásos szerződést kell kötnünk a hitelt nyújtó pénzintézettel, mely hitelszámlát nyit számunkra. Ezen a számlán tartják nyilván a jóváhagyott hitelkeretünket, a folyósított összege(ke)t, illetve ez a számla szolgál a törlesztések rögzítésére.