A költségvetés éves bevételei és kiadásai ritkán egyeznek meg pontosan. Elvileg előfordul, hogy a bevételek meghaladják a kiadásokat, de sokkal gyakrabban fordul elő, hogy a kiadások múlják felül az állami pénztárca bevételeit. A bevételi többletet szufficitnek, a kiadási többletet deficitnek nevezzük.
Ahogy a háztartásoknál, úgy az államnál is meg kell oldani a hiány problémáját. Ez lehet rövid távú probléma, de tartósan is előállhat a túlköltekezés esete. A hiány fedezetére fel lehet venni hitelt a bankoktól. Érdemes tudni, hogy 1997-óta a Magyar Nemzeti Bank nem nyújthat hitelt az államnak és nem vehet magyar állampapírt sem. Ez erősíti a bank függetlenségét és az árstabilitást (lásd a bankrendszer feladata).
Az államháztartás hiányának modern kezelési módja, hogy a gazdaság valamennyi szereplőjét mozgósítva kötvényeket (állampapírokat) bocsát ki az állam és ezek megvásárlására ösztönzi a lakosságot, vállalatokat, sőt külföldi szereplőket is. A külföldi befektetők csak magas kamat mellett, vagy nem is vásárolnak a nagy mértékben eladósodott államoktól. Az magyar állam adósságaival kapcsolatos teendőket az Államadósság Kezelő Központ Zrt. látja el.
Az állam által kibocsátott papírok két fő csoportját a lejárati, azaz visszafizetési idő szerint különböztetjük meg:
-
az egyéves, vagy annál rövidebb futamidejű állampapírok a kincstárjegyek,
-
az egy évnél hosszabb lejáratú állampapírok az államkötvények.
Az állam is eladósodhat?
Igen, ha nem csak egy-egy évben, hanem tartósan deficites. Az állam tartós eladósodása - akárcsak a családokban -, sok problémát vet fel.
Az évek óta tartó folyamatot nehéz megtörni. Könnyű kimondani, hogy a kiadásokat csökkenteni kell, vagy a bevételeket növelni kell. Ha megszoktuk, hogy bizonyos szolgáltatásokat, intézményeket az állam a közös adókból finanszíroz, akkor nem szeretnénk ezen változtatni. Ha szigorú, racionális gazdálkodást vár el az állam, akkor bizony sor kerülhet iskolabezárásra, összevonásra, vasúti jegytámogatás csökkentésére. Azon nyomban tiltakozunk, és szeretnénk, ha máshol spórolnának. Az újabb ötlet újabb ellenálláshoz vezet.
Ha a bevételek növelésével szeretne az állam pótlólagos forráshoz jutni, az adózók ellenállására számíthat. Ekkor szoktak többen „eltűnni” a legális gazdaságból és „láthatatlanná válni” az adóbefizetés szempontjából. De akkor a látható adózók terhei nőnek. Ez pedig sem nem igazságos, sem nem ésszerű.
Az állami eladósodása egy bizonyos szint fölött már veszélyezteti az ország gazdasági stabilitását, a növekedés lehetőségét, ami számos országban aktuális problémát jelent, Ennek nemzetközi összefüggései is fontosak, hiszen például az Európai Unió tagjaként Magyarország is tapasztalja, hogy egy nagyobb térség gazdasági stabilitását, valamint az euró árfolyamát hogyan befolyásolja a tagállamok pénzügyi helyzete.